Alapszabály

A TIT Kossuth Klub Egyesület alapszabálya

(Változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály)

I. fejezet
Általános rendelkezések

1.

A szervezet elnevezése: TIT Kossuth Klub Egyesület. Egyes szervezeti egységei, programjai számára használja még a TIT József Attila Szabadegyetem és a TIT Globe Nyelviskola elnevezést is. Ezen elnevezések a TIT Kossuth Klub Egyesület bejegyzett névhez hasonló személyiségi jogi védelmet élveznek.

Székhelye: Budapest VIII. ker. Múzeum u. 7., telephelyei: (1) 5309 Berekfürdő, Búzavirág utca 38., (2) 3530 Miskolc I. kerület. Görgey Artúr utca 4/B.

Működési területe: Magyarország és a határon túli, magyarlakta területek.

Pecsétjének felirata: TIT Kossuth Klub Egyesület.

A TIT Kossuth Klub Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) önálló jogi személy, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezetének jogutódja, azonos a Budapesti Ismeretterjesztő Társulattal, amely a Társulat 1994. december 3., illetve a TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulattal, amely 2005. április 29. előtti elnevezése. Az Egyesület tagja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos szövetségnek.

II. fejezet
Az Egyesület hagyományai, céljai és tevékenységi köre

2.

(1)   Az Egyesület támaszkodni kíván az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat, az 1901-ben alakult Társadalomtudományi Társaság, valamint közvetlen jogelődje az 1954-ben létrehozott Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete által teremtett hagyományokra. Az Egyesület vállalja a Kossuth Klubhoz, mint intézményhez fűződő eszmeiséget is, amely a különböző tudományágak és nézetek egymás közötti megértésének, párbeszédének szükségességét fejezi ki.

(2)   Az Egyesület céljai:

a./ az egyetemes emberi kultúra értékeinek, a tudományos, szakmai és művészeti ismereteknek széleskörű terjesztése,

b./ felvilágosítás az áltudományokról, a társadalomellenes kultuszokról, szektákról és a káros szenvedélyek ártalmairól,

c./ az iskolarendszeren kívüli művelődés és képzés lehetőségeinek gazdagítása,

d./ az ifjúság bevonása a tudományos ismeretterjesztő munkába,

e./ az önművelés, a továbbképzés, a tudományos, alkotó és oktatási tevékenység elősegítése az Egyesület tagsága körében és azon kívül egyaránt,

f./ közéleti fórum teremtése tudományos, művészeti és politikai kérdések megvitatásához,

g./ közreműködés a jogállamiság és a civil társadalom formálásában, a mindennapok kultúrájának fejlesztésében, a közhasznú igények kielégítésében,

h./ hozzájárulás a határon túli magyarság kulturális életének fejlődéséhez, az óhazával való közéleti és kulturális kapcsolataik erősítéséhez,

i./ részvétel a hazai nemzetiségek és etnikai kisebbségek társadalmi beilleszkedését célzó országos és helyi társadalmi programokban,

j./ kapcsolatok létesítése és ápolása a hasonló tevékenységet folytató hazai és külföldi szervezetekkel.

(3)    Az Egyesület céljai elérése érdekében folytatott tevékenysége során többségében olyan közfeladatokat lát el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek vagy települési önkormányzatnak kell gondoskodnia.

Közhasznú tevékenysége során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 7. pontjában foglalt kulturális szolgáltatást, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt köznevelési tevékenységet, valamint a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 76. §-ban foglalt közművelődési tevékenység folytatását és a 78. §-ban foglalt közművelődési intézmény fenntartását látja el.

Az Egyesület – önállóan, illetve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, mint országos szövetség tagjaként, együttműködve más hazai és külhoni tudományos, ismeretterjesztő, felnőttképző, egészségvédő, szociális, karitatív, az állampolgárok önigazgatását vagy érdekképviseletét megvalósító, illetve egyéb, tárasadalmilag hasznos tevékenységet végző egyesületekkel, szervezetekkel és intézményekkel, helyi és kisebbségi önkormányzatokkal – a következő cél szerinti tevékenységeket végzi:

a./ tudományos, művészeti és közéleti ismeretterjesztő rendezvényeket – előadásokat, sorozatokat, vitákat, konferenciákat, szabadegyetemeket, klubokat, kiállításokat stb.- szervez,

b./ részt vesz a tehetséggondozás és az ifjúság iskolán kívüli nevelésének feladataiban,

c./ részt vesz a felnőttképzésben, jelesül a szakmai átképzésben és a pedagógusok, közművelődésben dolgozók továbbképzésében,

d./ hivatalosan elismert képzettséget nyújtó tanfolyamokat szervez,

e./ részt vesz az anyanyelvi és az idegennyelv-oktatásban,

f./ közreműködik a tudományos eredmények, különösen a számítástechnika felhasználásának elterjesztésében,

g./ kutatás-fejlesztési tevékenységet lát el a természet-, a társadalom és a műszaki tudományok területén,

h./ közreműködik a hazai és a külföldi kulturális turizmus fejlesztésében,

i./ kiadványokat, audiovizuális és számítógépes anyagokat készít, illetve jelentet meg,

j./ programokat szervez a hazai és a határon túli magyarság kapcsolatainak erősítése jegyében,

k./ részt vesz a hazai nemzetiségek és etnikai kisebbségek társadalmi beilleszkedését elősegítő programokban, illetve ilyeneket kezdeményez,

l./ speciális ismeretterjesztő intézményeket működtet,

m./ küzd a szenvedélybetegségek ellen, betegségmegelőző és mentálhigiénés programokat szervez és támogat,

n./ közművelődést szolgáló önálló rendeltetési egységét – a Kossuth Klubot – közművelődési és egyéb közhasznú célokra bérbe adja,

o./ egyéb tudományos és kulturális jellegű szolgáltatásokat (pl. országjárás-vezetés, szaktanácsadás, szakértés, tolmácsolás, szakfordítás stb.) nyújt,

p./ közreműködik a szellemi kulturális örökség reprezentálásában,

q./ a környezeti nevelés témakörében ismeretterjesztő programokat, rendezvényeket szervez, valamint közreműködik országos szemléletformáló kampányok lebonyolításában,

r./ science shop létrehozása, üzemeltetése,

s./ előadó-művészeti tevékenységet végez, befogad és bonyolít le,

t./ befogadó színházként működik előadó-művészek, előadó-művészeti csoportok, társulatok számára.

(4)   Az Egyesület tevékenységét öt évet felölelő – a közgyűlés által jóváhagyott – munkaterv alapján végzi.

(5)   Az Egyesület fenti közhasznú célú tevékenységének szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül is bárki részesülhet.

(6)   Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, az előbbiekben meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(7)   Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve tőlük támogatást nem fogad el. Országgyűlési, önkormányzati  képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

III. fejezet
Az Egyesület tagsága, jogaik és kötelezettségeik

3.

(1)   Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi természetes személy, illetve magyar és külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az alapszabályt elfogadja.

(2)   Az Egyesület pártoló tagja lehet az előbb meghatározottak közül, aki az Egyesületet anyagilag vagy egyéb módon támogatni kívánja, azonban az Egyesület munkájában nem tud, vagy nem akar részt venni. Ahol az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a pártoló tagokra a tagokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak, kivételt képezve, hogy a pártoló tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

(3)

Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az Egyesület megalakulását követően a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot, – melynek tartalmaznia kell legalább két egyesületi tag ajánlását, –  az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség a tagfelvételről a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. A határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

Az Egyesület elismeri a TIT Budapesti Szervezeténél felvett egyesületi tagok jogfolytonosságát.

(4)   Tiszteletbeli tag lehet az az egyesületi tag, akit az Egyesületnél kifejtett, hosszabb időtartamú, kiemelkedő tevékenysége alapján erre az elnökség érdemesnek ítél. A tiszteletbeli tagság megtisztelő cím, a tiszteletbeli tagok a rendes tagokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, kivéve a tagsági díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget, valamint a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

(5)   A tag jogai:

a./ részt vehet az Egyesület munkájában és egyesületi életében, közvetlenül (egyéni tagok) vagy képviselője révén (szervezetek),

b./ részt vehet az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásában,  közvetlenül (egyéni tagok) vagy képviselőjük révén (szervezetek),

c./ az Egyesület tisztségviselőjének választható, kivéve a szervezeteket

d./ észrevételeket, javaslatokat tehet az Egyesület vezető szerveihez, közvetlenül (egyéni tagok) vagy képviselője révén (szervezetek).

(6)   A tag kötelezettségei:

a./ részvétel az Egyesület céljai megvalósításában, kivéve a pártoló tagokat,

b./ tagsági díj fizetése, amelyet adott év december 31-ig köteles megfizetni az Egyesület székhelyén készpénzben vagy az Egyesület bankszámlaszámára történő átutalással. Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonyának keletkezésének évében az egész éves tagdíjat köteles a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül készpénzben, vagy átutalással az Egyesület részére megfizetni.

c./ tájékoztatási kötelezettség az adataiban (név, lakcím, e-mail cím) történő változás esetén
(15 napon belül).

A tiszteletbeli tagok mentesülnek a tagsági díj megfizetése alól.

A tagsági díj összegének megállapítása az elnökség hatáskörébe tartozik.

(7)   Az egyesületi tagság megszűnik:

a./ a tag írásban bejelentett egyoldalú döntésével (kilépés),

b./ az elnökségnek a tag ellen az Egyesület célkitűzéseivel össze nem egyeztethető, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása miatt hozott írásbeli döntése alapján (kizárás),

c./ A tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. Amennyiben az Egyesület tagja a tagdíj fizetésével 60 napos késedelembe esik, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.   

d./ A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(8)   Tag kizárására bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv javaslatot tehet az elnökségnek. A kizárás kérdését a legközelebbi elnökségi ülés napirendjére kell tűzni. A kizárási indítványról az érintett tagot az indokolás megjelölésével együtt értesíteni kell, megfelelő lehetőséget biztosítva számára álláspontja írásbeli vagy szóbeli kifejtésére. Az érintett tagot meg kell hívni azon elnökségi ülésre, amely kizárásának kérdését tárgyalja.

A kizárás tárgyában hozott elnökségi határozat ellen – annak kézbesítését követő 15 napon belül – a közgyűléshez címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elbírálásáról a legközelebbi rendes vagy rendkívüli közgyűlés szótöbbséggel dönt.

IV. fejezet
Az Egyesület szervezeti felépítése

4.

(1) Az Egyesület szervei:

a./ a közgyűlés,

b./ az elnökség (elnök, további 4 tag),

c./ a felügyelő bizottság (elnök, további 2 tag),

5.

(1)   Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést az elnökség hívja össze úgy, hogy a napirendet a tagokkal a közgyűlés előtt legalább 14 nappal írásban, igazolható módon közli.  Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az ajánlott küldeményként, továbbá a tagoknak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A közgyűlés nyilvános.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha arról az elnökség minősített (kétharmados) többséggel dönt vagy azt a tagság egyharmada írásban kéri.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül írásban, igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

(2)   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ az alapszabály elfogadása, illetve módosítása,

b./ az öt évet felölelő egyesületi munkaterv jóváhagyása, illetve az öt éves ciklus folyamán végzett egyesületi tevékenységről szóló elnökségi beszámoló elfogadása,

c./ a két közgyűlés közötti főbb feladatok meghatározása,

d./ öt évente az elnökség tagjainak (elnök, további elnökségi tagok) és a felügyelő bizottság tagjainak titkos szavazással történő megválasztása, továbbá visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,

e./ döntés a TIT országos szövetségéhez való csatlakozás vagy az onnan kilépés kérdésében,

f./ döntés az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának kérdésében, továbbá az egyesületi vagyon további felhasználásáról ilyen esetekben,

g./ döntés a tag kizárására vonatkozó elnökségi határozat elleni fellebbezés kérdésében,

h./ az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása,

i./ az éves költségvetés elfogadása,

j./ a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

k./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület a saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,

l./ a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

(3)   A közgyűlés határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén az eredeti időponttól számított két héten belül újabb közgyűlést kell összehívni, az eredetivel azonos napirenddel. A megismételt közgyűlés időpontját az eredetileg megküldött meghívóban kell meghatározni.  A határozatképtelenség miatt újból összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre a meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnököt, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

(4)   A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. Az elnökség javaslatára vagy a megjelent tagok több mint egyharmadának kérése esetén titkos szavazást kell tartani.

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet jóváhagyásáról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(5)   A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséért az Egyesület elnöke felelős. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az előterjesztéseket, a javaslatokat, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját és eredményét – a döntést támogatók és ellenzők számarányát -, az elfogadott határozatok és állásfoglalások szövegét, időpontját és hatályát. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyv vezetője és két hitelesítője írja alá.

(6) Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(7) A (6) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

6.

(1)    Az Egyesület ügyvezető szerve az elnökség, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(2) Nem lehet az Egyesület elnökségének tagja, azaz vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

• amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
• amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
• amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
• amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

E tilalom a mondott szervezet megszűnését követő három évig áll fenn.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(3)   Az elnökség tagja, illetve az annak jelölt személy köteles az Egyesület közgyűlését vagy elnökségét, illetve valamennyi érintett közhasznú szervezet vezető szervét előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.

(4)   Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagdíj megállapítása;

i./ az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

l./ a tag felvételéről való döntés;

m./ a tag kizárásáról való döntés;

n./ szakmai tanácsadó testület létrehozása, tagjainak felkérése;

o./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

(5)   Az elnökség legalább negyedévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnökség tagjainak legalább egyharmada ezt kezdeményezi. Az elnökséget az elnök hívja össze, úgy, hogy a meghívót az elnökségi tagoknak az ülés előtt legalább 14 nappal írásban és igazolható módon megküldi. Írásbeli, igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az ajánlott küldeményként, továbbá az elnökségi tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülés nyilvános, amely nyilvánosság a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(6)   Az elnökség öt tagú. Az elnökség tagjait (az elnökkel együtt) a közgyűlés titkos szavazással 5 év határozott időtartamra választja.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint fele jelen van.

(7)   Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(8)   Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséért az Egyesület elnöke felelős. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontját, a résztvevők névsorát, a napirendet, az előterjesztések és a döntések tartalmát és hatályát, valamint a döntéseket támogatók, illetve ellenzők számarányát.

(9) Az Egyesület ügyvezető szervének elsődleges feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetőképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

7.

(1)   A vezető szervek (a közgyűlés és az elnökség) ülései nyilvánosak.

(2)   Nem vehet részt az Egyesület vezető szerveinek határozathozatalában az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.

(3)   A vezető szervek döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a vezető szervek döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, az elnökség esetében pedig személye is megállapítható.

(4)    A vezető szervek döntéseit az érintettekkel az elnök 8 napon belül írásban, igazolható módon közli.

8.

(1)   A felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(2)   A felügyelő bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és annak beszámolni köteles.

(3)   A felügyelő bizottság tagjai az elnökség üléseire meghívást kapnak s azokon tanácskozási joggal részt vehetnek.

(4)   A felügyelő bizottság köteles az elnökséget vagy a közgyűlést értesíteni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a./ az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény vagy esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, illetve következményeinek elhárítása vagy enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését szükségessé teszi,

b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(5)   Az elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség vagy a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

(6)   Ha az arra illetékes szerv (az elnökség vagy a közgyűlés) a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Egyesület törvényességi felügyeletét ellátó szervet.

(7)   A felügyelő bizottság három főből áll. Tagjait a közgyűlés titkos szavazással, 5 év határozott időtartamra választja. Elnökét maga választja meg, ügyrendjét maga állapítja meg.

(8)   Nem lehet a felügyelőbizottság tagja

a./ az Egyesület elnökségének tagja,

b./ az Egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c./ az Egyesülettől annak célja szerinti juttatásából részesülő személy, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjainak a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabály szerinti cél szerinti juttatást,

d./ az a./, b./ és c./ pontokban említettek közeli hozzátartozója.

9.

(1)   Az Egyesület elnöke önállóan képviseli az egyesületet. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme általános.

Az Egyesület elnöke összehívja és vezeti az elnökségi üléseket.

Az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén két elnökségi tag együtt jogosult képviselni az egyesületet.

(2)   Az Egyesület elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói felett.

10.

(1)   Az Egyesület elnöke előkészíti a közgyűlést és az elnökség üléseit, elkészíti a közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyvét, végrehajtja a két testület határozatait és folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit.

(2)   Az Egyesület elnöke felelős a közgyűlés, az elnökség és a felügyelő bizottság döntéseinek az érintettekkel való közléséért. Ez az egyes személyeket érintő döntések esetén ajánlott postai küldeményben, az Egyesület összes tagját vagy nagyobb csoportját érintő döntések esetén szóban, körlevélben, jegyzőkönyvben vagy egyéb alkalmas módon történhet.

(3)   Az elnök az Egyesület ügyeinek intézése körében az Egyesület céljainak megvalósításán túlmenően gondoskodik az egyesületi élet feltételeiről is, így- többek között  a naprakész tagnyilvántartás vezetéséről, a tagok információval való ellátásáról, a fontosabb ügyekben véleményük kikéréséről, javaslataik összegyűjtéséről.

 V. fejezet
Az Egyesület gazdálkodása

11.

(1)   Az Egyesület vagyona a jogelőd szervezet vagyonából, valamint az egyesületi tevékenysége során szerzett bevételekből áll.

(2)   Az Egyesület bevételei:

1. a) tagdíj;
2. b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
3. c) a költségvetési támogatás:
4. ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
5. cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
6. cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
7. cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
8. d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
9. e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
10. f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
11. g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

(3)   Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

1. a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
2. b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
3. c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
4. d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

(4)   Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesedhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

(5)   Az Egyesület cél szerinti szolgáltatásait rendszeresen igénybevevő jogi személyekkel megbízási jellegű együttműködési megállapodásokat köthet.

(6)   Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

(7)   Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

(8)   Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(9)  Az Egyesület

a./ vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,

b./ az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

c./ Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

(10)  Az Egyesület vezető tisztségviselőit, támogatóit, önkénteseit, valamint e személyek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(11)  Az Egyesület gazdálkodása során egyebekben a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályait követi. Nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat alkalmazza.

VI. fejezet
Az Egyesület közhasznú jogállásával összefüggő egyéb garanciális szabályok

12.

(1) Az Egyesület a beszámolójával egyidejűleg köteles közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

(2)   Az Egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségre másolatot készíthet.

(3) Az Egyesület, amíg közhasznú jogállású, kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

13.

(1) Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait – köztük nevesen az államháztartás alrendszereitől igénybe vett támogatások fajtáit, mértékét és feltételeit éves beszámolójában és közhasznúsági jelentésében, valamint egyes tevékenységeinek leírásaiban teszi közzé az Egyesület honlapján. Az Egyesület a döntésre jogosult szervek határozatait és az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módozataival kapcsolatos egyéb információkat az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán teszi közzé. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások, az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének módja, valamint az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok, beszámolók az Egyesület elnökével, vagy az általa kijelölt személlyel való előzetes egyeztetés alapján, az Egyesület székhelyén, munkaidőben bárki által megismerhetők.

(2) Az Egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezni és közzétenni.

14.

Az Egyesület közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéses kötelezettségeit időarányosan teljesíti.

VII. fejezet
Záró rendelkezések

15.

Az Egyesület működése során az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell követni, valamint jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Figyelemmel kell lenni a Kúria egyesületi tárgyú eseti döntéseire is.

16.

A jelen alapszabály a TIT Budapesti Szervezete X. Küldöttgyűlésén, egyben a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat 1990. június 9-i alakuló Közülésén elfogadott alapszabály módosítása. Az alapszabály-módosításra a Társulat (Egyesület) 1995. december 15-i, 1997. szeptember 25-i, 1998. május 25-i, 1999. február 26-i, 2000. június 23-i, 2005. április 29-i, 2007. április 26-i, 2008. december 16-i, 2012. május 29-i, 2014. május 19–i, 2014. augusztus 29-i és 2016. október 27-i Közgyűlésén került sor.

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosítások aláhúzással kerültek megjelölésre.

Budapest, 2016. október 27.