A TIT Kossuth Klub Egyesület alapszabálya
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
A szervezet elnevezése: TIT Kossuth Klub Egyesület. Egyes szervezeti egységei, programjai számára használja még a TIT József Attila Szabadegyetem és a TIT Globe Nyelviskola elnevezést is. Ezen elnevezések a TIT Kossuth Klub Egyesület bejegyzett névhez hasonló személyiségi jogi védelmet élveznek. Székhelye: Budapest VIII. ker. Múzeum u. 7. Működési területe: Magyarország és a határon túli, magyarlakta területek. Pecsétjének felirata: TIT Kossuth Klub Egyesület. A TIT Kossuth Klub Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) önálló jogi személy, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezetének jogutódja, azonos a Budapesti Ismeretterjesztő Társulattal, amely a Társulat 1994. december 3., illetve a TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulattal, amely 2005. április 29. előtti elnevezése. Az Egyesület tagja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos szövetségnek.
II. fejezet
Az Egyesület hagyományai, céljai és tevékenységi köre:
2. §
(1) Az Egyesület támaszkodni kíván az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat, az 1901-ben alakult Társadalomtudományi Társaság, valamint közvetlen jogelődje az 1954-ben létrehozott Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete által teremtett hagyományokra. Az Egyesület vállalja a Kossuth Klubhoz mint intézményhez fűződő eszmeiséget is, amely a különböző tudományágak és nézetek egymás közötti megértésének, párbeszédének szükségességét fejezi ki.
(2) Az Egyesület céljai:
a./ az egyetemes emberi kultúra értékeinek, a tudományos, szakmai és művészeti ismereteknek széleskörű terjesztése,
b./ felvilágosítás az áltudományokról, a társadalomellenes kultuszokról, szektákról és a káros szenvedélyek ártalmairól,
c./ az iskolarendszeren kívüli művelődés és képzés lehetőségeinek gazdagítása,
d./ az ifjúság bevonása a tudományos ismeretterjesztő munkába,
e./ az önművelés, a továbbképzés, a tudományos, alkotó és oktatási tevékenység elősegítése az Egyesület tagsága körében és azon kívül egyaránt,
f./ közéleti fórum teremtése tudományos, művészeti és politikai kérdések megvitatásához,
g./ közreműködés a jogállamiság és a civil társadalom formálásában, a mindennapok kultúrájának fejlesztésében, a közhasznú igények kielégítésében,
h./ hozzájárulás a határon túli magyarság kulturális életének fejlődéséhez, az óhazával való közéleti és kulturális kapcsolataik erősítéséhez,
i./ részvétel a hazai nemzetiségek és etnikai kisebbségek társadalmi beilleszkedését célzó országos és helyi társadalmi programokban,
j./ kapcsolatok létesítése és ápolása a hasonló tevékenységet folytató hazai és külföldi szervezetekkel.
(3) Az Egyesület céljai elérése érdekében folytatott tevékenysége során többségében olyan közfeladatokat lát el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek vagy települési önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közhasznú tevékenységei a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c. pontjának 3., 4, 5. és 13. pontjaiban meghatározott tevékenységeket ölelik fel, továbbá olyan közfeladatok ellátását is magukban foglalják, amelyek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében, a közoktatásról szóló 1999. évi LXXIX. törvényben, a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76., 78. és 91. § c) pontokban foglaltakból következnek. Az Egyesület - önállóan, illetve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mint országos szövetség tagjaként, együttműködve más hazai és külhoni tudományos, ismeretterjesztő, felnőttképző, egészségvédő, szociális, karitatív, az állampolgárok önigazgatását vagy érdekképviseletét megvalósító, illetve egyéb, tárasadalmilag hasznos tevékenységet végző egyesületekkel, szervezetekkel és intézményekkel, helyi és kisebbségi önkormányzatokkal - a következő cél szerinti tevékenységeket végzi:
a./ tudományos, művészeti és közéleti ismeretterjesztő rendezvényeket - előadásokat, sorozatokat, vitákat, konferenciákat, szabadegyetemeket, klubokat, kiállításokat stb.- szervez,
b./ részt vesz a tehetséggondozás és az ifjúság iskolán kívüli nevelésének feladataiban,
c./ részt vesz a felnőttképzésben, jelesül a szakmai átképzésben és a pedagógusok, közművelődésben dolgozók továbbképzésében,
d./ hivatalosan elismert képzettséget nyújtó tanfolyamokat szervez,
e./ részt vesz az anyanyelvi és az idegennyelv-oktatásban,
f./ közreműködik a tudományos eredmények, különösen a számitástechnika felhasználásának elterjesztésében,
g./ kutatás-fejlesztési tevékenységet lát el a természet-, a társadalom és a műszaki tudományok területén,
h./ közreműködik a hazai és a külföldi kulturális turizmus fejlesztésében,
i./ kiadványokat, audiovizuális és számítógépes anyagokat készít, illetve jelentet meg,
j./ programokat szervez a hazai és a határon túli magyarság kapcsolatainak erősítése jegyében,
k./ részt vesz a hazai nemzetiségek és etnikai kisebbségek társadalmi beilleszkedését elősegítő programokban, illetve ilyeneket kezdeményez,
l./ speciális ismeretterjesztő intézményeket működtet,
m./ küzd a szenvedélybetegségek ellen, betegségmegelőző és mentálhigiénés programokat szervez és támogat,
n./ közművelődést szolgáló önálló rendeltetési egységét - a Kossuth Klubot - közművelődési és egyéb közhasznú célokra bérbe adja,
o./ egyéb tudományos és kulturális jellegű szolgáltatásokat (pl. országjárás-vezetés, szaktanácsadás, szakértés, tolmácsolás, szakfordítás stb.) nyújt.
(4) Az Egyesület tevékenységét négy évet felölelő - a közgyűlés által jóváhagyott - munkaterv alapján végzi.
(5) Az Egyesület fenti közhasznú célú tevékenységének szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül is bárki részesülhet.
(6) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, az előbbiekben meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
(7) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve tőlük támogatást nem fogad el. Országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.
III. fejezet
Az Egyesület tagsága, jogaik és kötelezettségeik
3. §
(1) Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi természetes személy, illetve magyar és külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az alapszabályt elfogadja.
(2) Az Egyesület pártoló tagja lehet az előbb meghatározottak közül, aki az Egyesületet anyagilag vagy egyéb módon támogatni kívánja, azonban az Egyesület munkájában nem tud vagy nem akar részt venni. Ahol az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a pártoló tagokra a tagokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak, beleértve a szavazati és választási joggal, illetve a választhatósággal kapcsolatos jogokat.
(3) Az egyéni tagok felvételéről a szakterületek, a szervezetek felvételéről pedig az elnökség döntenek. Az Egyesület elismeri a TIT Budapesti Szervezeténél felvett egyesületi tagok jogfolytonosságát.
(4) Tiszteletbeli tag lehet az az egyesületi tag, akit az Egyesületnél kifejtett, hosszabb időtartamú, kiemelkedő tevékenysége alapján erre az elnökség érdemesnek ítél. A tiszteletbeli tagság megtisztelő cím, a tiszteletbeli tagok a rendes tagokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, kivéve a tagsági díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget.
(5) A tag jogai:
a./ részt vehet az Egyesület munkájában és egyesületi életében, közvetlenül (egyéni tagok) vagy képviselője révén (szervezetek),
b./ részt vehet az Egyesület vezető testületeinek és tisztségviselőinek megválasztásában,
közvetlenül (egyéni tagok) vagy képviselőjük révén (szervezetek),
c./ az Egyesület vezető testületeibe, illetve tisztségviselőjének választható, kivéve a szervezeteket
d./ észrevételeket, javaslatokat tehet az Egyesület vezető szerveihez, közvetlenül (egyéni tagok) vagy képviselője révén (szervezetek).
(6) A tag kötelezettségei:
a./ részvétel az Egyesület céljai megvalósításában, kivéve a pártoló tagokat,
b./ a tagsági díj fizetése, kivéve a tiszteletbeli tagokat.
(7) Az egyesületi tagság megszűnik:
a./ a tag írásban bejelentett egyoldalú döntésével (kilépés),
b./ az Elnökségnek a tag ellen az egyesület célkitűzéseivel össze nem egyeztethető, alapszabályellenes magatartása miatt hozott írásbeli döntése alapján (kizárás),
c./ előzetes - jogkövetkezményeket kilátásba helyező - írásbeli felszólítást követően, a tagsági díj legalább fél éven keresztül történő nem fizetése esetén (törlés), kivéve a tiszteletbeli tagokat.
(8) Tag kizárására bármely más tag javaslatot tehet az elnökségnek. A kizárás kérdését a legközelebbi elnökségi ülés napirendjére kell tűzni. A kizárási indítványról az érintett tagot -az indokolás megjelölésével együtt értesíteni kell, megfelelő lehetőséget biztosítva számára álláspontja írásbeli vagy szóbeli kifejtésére. Az érintett tagot meg kell hívni azon elnökségi ülésre, amely kizárásának kérdését tárgyalja.
A kizárás tárgyában hozott elnökségi határozat ellen - annak kézbesítését követő 15 napon belül - a közgyűléshez címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elbírálásáról a legközelebbi rendes vagy rendkívüli közgyűlés szótöbbséggel dönt.
IV. fejezet
Az Egyesület szervezeti felépítése
4. §
Az Egyesület szervei és vezető tisztségviselői:
a./ a közgyűlés,
b./ az elnökség,
c./ a felügyelő bizottság,
d./ a szakterületek,
e./ a szakterületközi tanács(ok)
f./ az elnök
g./ a tiszteletbeli elnök,
h./ az alelnök,
i./ a felügyelő bizottság elnöke és
j./ az igazgató.
5. §
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal kell összehívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze úgy, hogy a napirendet a tagokkal a közgyűlés előtt legalább 14 nappal levélben közli. A közgyűlés nyilvános. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha arról az elnökség minősített (kétharmados) többséggel dönt vagy azt a tagság egyharmada írásban kéri.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a./ az alapszabály elfogadása, illetve módosítása,
b./ a négy évet felölelő egyesületi munkaterv jóváhagyása, illetve a négyéves ciklus folyamán végzett egyesületi tevékenységről szóló elnökségi beszámoló elfogadása,
c./ a két közgyűlés közötti főbb feladatok meghatározása, az elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása egyszerű többséggel,
d./ négy évente az elnökség tagjainak, az elnöknek, az alelnöknek és a felügyelő bizottság tagjainak titkos szavazással történő megválasztása az egyesület tagjai közül,
e./ döntés a TIT országos szövetségéhez való csatlakozás vagy az onnan kilépés kérdésében,
f./ döntés az egyesület más szervezettel történő egyesüléséről vagy feloszlásáról, továbbá az egyesületi vagyon további felhasználásáról ilyen esetekben.
g) döntés a tag kizárására vonatkozó elnökségi határozat elleni fellebbezés kérdésében.
(3) A közgyűlés határozatképes, ha összehívásakor az érvényes tagsági viszonnyal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az eredeti időponttól számított két héten belül újabb közgyűlést kell összehívni, az eredetivel azonos napirenddel. A határozatképtelenség miatt újból összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre a meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell.
(4) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség javaslatára vagy a megjelent tagok több mint egyharmadának kérése esetén titkos szavazást kell tartani.
(5) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséért az egyesület igazgatója felelős. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az előterjesztéseket, a javaslatokat, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját és eredményét - a döntést támogatók és ellenzők számarányát -, az elfogadott határozatok és állásfoglalások szövegét, időpontját és hatályát. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és két hitelesítője írja alá.
6. §
(1) Két közgyűlés között az egyesület vezető testülete az elnökség.
(2) Nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki; e tilalom a mondott szervezet megszűnését követő két évig áll fenn.
(3) Az elnökség tagja, illetve az annak jelölt személy köteles az egyesület közgyűlését vagy elnökségét, illetve valamennyi érintett közhasznú szervezet vezető szervét előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.
(4) Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ a közgyűlés összehívása,
b. / az Egyesület négy évet felölelő munkatervének, illetve a négyéves ciklus során végzett egyesületi tevékenységről szóló beszámolónak az elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,
c./ az Egyesület éves költségvetésének elfogadása
d) Az Egyesület közhasznúsági jelentésének elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,
e./ a szervezeti tagok felvétele, kizárása, törlése,
f./ évenkénti döntés az egyéni és a szervezeti tagok által fizetendő tagsági díjakról,
g./ döntés a tagfelvétellel, a tagok kizárásával és törlésével kapcsolatos vitás kérdésekben,
h./ szakterületközi tanácsok és ifjúsági tanács alakítása,
i./ javaslatot tesz az igazgató személyére,
j./ az egyéb főállású alkalmazottakkal, a szakterületek adminisztrációjával, a szakterületközi tanácsokkal, az Egyesülethez tartozó egyes intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos szabályok megállapítása,
k./ elismerési formák alapítása és döntés azok odaítéléséről,
(5) Az elnökség legalább negyedévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnökség tagjainak legalább egyharmada ezt kezdeményezi. Az elnökséget az elnök hívja össze, úgy, hogy a napirendet az elnökségi tagokkal az ülés előtt legalább 14 nappal levélben közli. Az elnökségi ülés nyilvános.
(6) Az elnökség tizenkét tagú. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az elnökkel vagy az alelnökkel együtt tagjainak legalább 50 %-a + 1 fő jelen van.
(7) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(8) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséért az Egyesület igazgatója felelős. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontját, a résztvevők névsorát, a napirendet, az előterjesztések és a döntések tartalmát és hatályát, valamint a döntéseket támogatók, illetve ellenzők számarányát.
7. §
(1) A vezető szervek (a közgyűlés és az elnökség) ülései nyilvánosak.
(2) Nem vehet részt az Egyesület vezető szerveinek határozathozatalában az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) A vezető szervek döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a vezető szervek döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, az elnökség esetében pedig személye is megállapítható.
(4) A vezető szervek döntései a TIT Kossuth Klub havi programfüzetében kapnak nyilvánosságot, illetőleg a vezető szervek döntéseit az érintettekkel az igazgató 8 napon belül írásban közli.
8. §
(1) A felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és annak beszámolni köteles.
(3) A felügyelő bizottság tagjai az elnökség üléseire meghívást kapnak s azokon tanácskozási joggal részt vehetnek.
(4) A felügyelő bizottság köteles az elnökséget vagy a közgyűlést értesíteni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a./ az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény vagy esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, illetve következményeinek elhárítása vagy enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését szükségessé teszi,
b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(5) Az elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség vagy a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
(6) Ha az arra illetékes szerv (az elnökség vagy a közgyűlés) a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Egyesület törvényességi felügyeletét ellátó szervet.
(7) A felügyelő bizottság három főből áll, elnökét maga választja meg, ügyrendjét maga állapítja meg.
(8) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja
a./ az Egyesület elnöke, elnökségének tagja és igazgatója,
b./ az Egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c./ az Egyesülettől annak célja szerinti juttatásából részesülő személy, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjainak a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabály szerinti cél szerinti juttatást,
d./ az a./, b./ és c./ pontokban említettek hozzátartozója.
9. §
(1) A szakterületek egy tudományág művelőiből álló vagy egyéb szervezési elv alapján összeállított tagcsoportok, amelyek feladata az ismeretterjesztő munka szervezése, szakmai és módszertani segítése.
(2) Az Egyesület tagjának jelentkező a tagfelvételkor megjelöl egy szakterületet, amely dönt a felvételéről és a későbbiek során a tag elsősorban e szakterülethez kapcsolódva fejti ki tevékenységét. Ugyanez a szakterület dönt a tagsági viszony megszüntetéséről is.
(3) A szakterületek működésük szervezeti kereteiről egyebekben maguk döntenek és erről az elnökséget írásban értesítik.
10. §
A természettudományok, illetőleg a társadalomtudományi és művészeti szakterületek elismert képviselőiből szakterületközi tanácso(ka)t lehet alakítani. A szakterületközi tanács(ok) az elnökség tanácsadó testülete(i). A szakterületi tanácsok munkarendjüket maguk alakítják ki.
11. §
(1) Az Egyesület elnöke képviseli az egyesületet, összehívja és vezeti az elnökségi üléseket. Akadályoztatása esetén az alelnök jár el helyette.
(2) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület igazgatója felett.
(3) A közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat; a tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal vesz részt az elnökség ülésein.
12. §
(1) Az Egyesület igazgatója előkészíti a közgyűlést és az elnökség üléseit, elkészíti a közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyvét, végrehajtja a két testület határozatait és folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit.
(2) Az Egyesület igazgatója felelős a közgyűlés, az elnökség és a felügyelő bizottság döntéseinek az érintettekkel való közléséért. Ez az egyes személyeket érintő döntések esetén ajánlott postai küldeményben, az Egyesület összes tagját vagy nagyobb csoportját érintő döntések esetén szóban, körlevélben, jegyzőkönyvben vagy egyéb alkalmas módon történhet. Ha az adott döntés természete megkívánja, az igazgató a döntést sajtóközlemény útján is nyilvánosságra hozza.
(3) Az igazgató az Egyesület ügyeinek intézése körében az Egyesület céljainak megvalósításán túlmenően gondoskodik az egyesületi élet feltételeiről is, így- többek között a naprakész tagnyilvántartás vezetéséről, a tagok információval való ellátásáról, a fontosabb ügyekben véleményük kikéréséről, javaslataik összegyűjtéséről. Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart az Egyesület elnökével és elnökségével.
(4) Az igazgató önállóan is ellátja az Egyesület jogi képviseletét, valamint gyakorolja az Egyesület alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat.
(5) Az igazgató gondoskodik az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, e tekintetben nyereséges gazdálkodásra törekszik az Egyesület közhasznú céljainak csorbítása nélkül.
(6) Nem lehet az Egyesület igazgatója az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszünését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki; e tilalom a mondott szervezet megszűnését követő két évig áll fenn.
(7) Az igazgató, illetve az annak jelölt személy köteles az Egyesület elnökségét, illetve valamennyi érintett közhasznú szervezet vezető szervét előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.
V. fejezet
Az Egyesület gazdálkodása
13.§
(1) Az Egyesület vagyona a jogelőd szervezet vagyonából, valamint az egyesületi tevékenysége során szerzett bevételekből áll.
(2) Az Egyesület bevételei:
a./ az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljaira vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
b./ a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c./ az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d./ az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e./ a tagdíj,
f./ egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
g./ a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(3) Az Egyesület költségei:
a./ a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
b./ az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
c./ a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
d./ a közhasznú, az egyéb cél szerinti és a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesedhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
(5) Az Egyesület cél szerinti szolgáltatásait rendszeresen igénybevevő jogi személyekkel megbízási jellegű együttműködési megállapodásokat köthet.
(6) Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
(7) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységre fordítja.
(8) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(9) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
(10) Az Egyesület
a./ vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,
b./ az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(11) Az Egyesület vezető tisztségviselőit (elnök, alelnök, tiszteletbeli elnök, elnökségi tagok, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, igazgató), valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(12) Az Egyesület gazdálkodása során egyebekben a 114/1992. (VII.23.) Korm., valamint a 157./1992. (XII.4.) Korm. számú rendeletek szabályait követi. Nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat alkalmazza.
VI. fejezet
Az Egyesület közhasznú jogállásával összefüggő egyéb garanciális szabályok
14. §
(1) Az Egyesület az éves egyesületi munkáról szóló beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, amelyet a közgyűlés fogad el. A jelentés tartalmazza:
a./ a számviteli beszámolót,
b./ a költségvetési támogatás felhasználását,
c./ az egyesületi vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d./ a cél szerinti juttatások kimutatását,
e./ a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f./ az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét és összegét, valamint
g./ a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámolót.
(2) Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségre másolatot készíthet.
15. §
Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait - köztük nevesen az államháztartás alrendszereitől igénybe vett támogatások fajtáit, mértékét és feltételeit - sajtóközlemény - elsősorban az országos terjesztésű TIT-lapok (Élet és Tudomány, Valóság, Természet Világa) - útján nyilvánosságra hozza. Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módozataival kapcsolatos egyéb információkat az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán teszi közzé. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások, az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének módja, valamint az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok, beszámolók az Egyesület igazgatójával vagy az általa kijelölt személlyel való előzetes egyeztetés alapján, az Egyesület székhelyén, munkaidőben bárki által megismerhetők.
16. §
Az Egyesület közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéses kötelezettségeit időarányosan teljesíti.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
17. §
Az Egyesület működése során az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell követni. Figyelemmel kell lenni a Legfelsőbb Bíróság egyesületi tárgyú eseti döntéseire is.
18. §
A jelen alapszabály a TIT Budapesti Szervezete X. Küldöttgyűlésén, egyben a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat 1990. június 9-i alakuló Közülésén elfogadott alapszabály módosítása. Az alapszabály-módosításra a Társulat (Egyesület) 1995. december 15-i, 1997. szeptember 25-i, 1998. május 25-i, 1999. február 26-i, 2000. június 23-i, 2005. április 29-i, 2007. április 26-i, illetve 2008. december 16-i Közgyűlésén került sor.
A TIT József Attila Szabadegyetem sorozataira 2010 szeptember 17 - október 1-ig 13-19 óra között a Kossuth Klubban, illetve a Tudomány Fesztiválon (szeptember 17-18-19 Múzeumkert).
2010 januárjától ismét lehet a Kossuth Klubban nyelvvizsgát tenni angol és német nyelvből.
részletek